Egy ország gazdasági mutatói között előkelő helyen szerepel általában az iparjogvédelmi,
innovációs aktivitás. Ennek egyik, pontosan mérhető mutatója az, hogy mennyi szabadalmi
bejelentést tesznek az adott országban. Az értékelhető találmányok szinte kivétel nélkül
előbb-utóbb eljutnak a nemzetközi szabadalmi bejelentési (PCT) rendszerbe.
Mindebből adódik, hogy egy ország iparjogvédelmi aktivitásának egyik lényeges mérőszáma
az onnan érkező nemzetközi szabadalmi bejelentések száma.
A WIPO (World Intellectual Property Organization) közzétette a 2017-es nemzetközi szabadalmi
bejelentési statisztikákat:
[http://www.wipo.int/export/sites/www/pressroom/en/documents/pr_2018_816_annexes.pdf#annex1].
Ezek szerint 2017-ben összesen 243 500 nemzetközi szabadalmi bejelentést (ún. PCT bejelentést)
nyújtottak be világszerte, amely 4,5%-kal haladta meg az előző évi értéket. Ázsiából (49,1%)
annyi PCT bejelentés érkezett, mint Európából (24,9%) és Észak-Amerikából (24,2%) összesen.
A három legnagyobb ázsiai bejelentő ország Kína (48 882 db PCT) és Japán (48 208 db PCT)
fej-fej mellett, valamint a tőlük jelentősen lemaradva de még mindig impozáns adatokkal büszkélkedő
Dél-Korea (15 736 db PCT). Érdekes, hogy a különböző gazdasági mutatók javulásában rendre
emlegetett India (1 603 db PCT) jelentősen le van maradva az élen járóktól.
Észak-Amerika részesedését két ország adja, az USA (56 624 db PCT) és Kanada
(2 382 db PCT bejelentés), továbbá a világ összes PCT szerződő államát tekintve
az USA az első helyezett.
Az európai 24,9%-hoz Németország kiemelkedő számmal (18 982 db PCT) járult hozzá,
a többi európai dobogós ország tízezer bejelentés alatt maradt, a második Franciaország
(8 012 db PCT), és a harmadik az Egyesült Királyság (5 567 db PCT).
Magyarország a 147 db PCT bejelentéssel csupán 0,06%-kal járult hozzá az európai
származású nemzetközi szabadalmi bejelentésekhez, a Visegrádi Együttműködés országainak
összesített részesedése pedig mindössze 0,29%. A magyarországihoz hasonló mértékű nemzetközi
szabadalmi aktivitás figyelhető meg, Kolumbia (142 db PCT), Malajzia (141 db PCT),
Thaiföld (157 db PCT) és Ukrajna (141 db PCT) vonatkozásában.
Bár a fenti számok az adott ország iparjogvédelmi tudatosságát lényegileg helyesen tükrözik,
fontosnak tartjuk a következő jelenségre felhívni a figyelmet. A nemzetközi porondon aktív cégek
sok esetben nem a központjukban, hanem a külföldre kihelyezett leányvállalataiknál, kutatóintézeteiknél
végzik a K+F tevékenységüket, így az ennek eredményét jelentő szellemi alkotás (pl. találmány)
is ezekben a külföldi államokban jön létre. Ennek ellenére a szabadalmaztatási eljárást általában
a cég központja szerinti államban indítják el. Ezért például egy német cég magyarországi leányvállalatánál
feltalált találmány Németországból származó szabadalmi bejelentésként javítja a fenti német statisztikai
adatot és egyúttal rontja a magyar statisztikai adatot.
Mint minden statisztikai adatot, a fentieket is megfelelő fenntartással kell kezelni,
azonban az mindenképpen kiolvasható ezekből, hogy Magyarország egy jelentős
iparjogvédelmi fejlődési potenciállal rendelkezik és reméljük, hogy erre az innovációs
útra a magyar gazdaság hamarosan rá is áll.
