Hogyan védjem le az ötletemet?

Ha már eljutott egy szabadalmi iroda honlapjára, akkor jó úton jár. Az ötletek levédéséhez először azt érdemes tisztázni, hogy mi is az ötlet. Ha műszaki jellegű újításról van szó, akkor az valószínűleg találmánynak tekinthető, ha az ötlet egy jó logó, márkanév, esetleg jelmondat, akkor védjegyről beszélhetünk.
Az ötlet megtestesülhet egy termék tetszetős megjelenésében is, ekkor van szó formatervezési mintáról, vagy más néven designról. Mindezeken túl szóba jöhet még egy új üzleti modell, know-how, stb.

Egy új termékben a fentiek kombinációja is megvalósulhat, tehát lehet valaminek műszaki újdonsága, új formaterve és jó védjegye is. Ezek tisztázásához és a lehetőségek megismeréséhez érdemes szabadalmi ügyvivőhöz vagy iparjogvédelemben jártas jogászhoz fordulni.

Mi a különbség a találmány és a szabadalom között?

A találmány az az új műszaki megoldás, amit a feltaláló kidolgozott. A szabadalom pedig a találmányra adott kizárólagos hasznosítási jog. Ezért mondjuk, hogy egy találmányt szeretnénk szabadalmaztatni, azaz megszerezni a műszaki újításunkra a kizárólagos jogot.

Hogyan érhető el a világszabadalom?

Sehogy, mivel nincs világszabadalom. Létezik egy nemzetközi szabadalmi bejelentési rendszer (angolul: Patent Cooperation Treaty, röviden PCT), amely az egyszerre több országban tett szabadalmi bejelentésre fókuszál. Fontos, hogy a PCT csak bejelentési rendszer, a folyamat előbb-utóbb eljut
a célországok nemzeti/regionális szabadalmi hivatalaihoz és a szabadalmi bejelentésről a megadó vagy elutasító döntést a nemzeti/regionális hatóságok hozzák.

Mi a különbség a feltaláló és a bejelentő között?

A feltaláló (egy vagy több) az, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak természetes személy lehet, cég nem tud feltalálni. A bejelentő az a természetes vagy jogi személy (egy vagy több), akié a bejelentéshez fűződő jog (ún. igényjogosultság), megadás esetén később pedig a szabadalomhoz fűződő jog lesz. Tehát a bejelentő rendelkezik ténylegesen a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom fölött.

Ki fizet a találmányomért?

Önmagában egy találmányért nem szokás fizetni. Amit az állam ad a feltalálónak, az a jogszabályok által biztosított monopoljog (más néven szabadalom), úgy is mondhatjuk, hogy ez a kizárólagos hasznosítási jog a jutalom a találmányért.

Ugyanakkor a találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentést, szabadalmat, esetleg egyéb kapcsolódó dokumentációt, know-how-t, stb. el lehet adni, ha van, aki megvegye.

Mi a különbség a szabadalom és a használati minta között?

Először a hasonlóságról: mindkettő iparjogvédelmi oltalmi forma műszaki megoldások védelmére szolgál. A szabadalommal védhető találmánynál az egyik oltalmazhatósági kritérium a feltalálói tevékenység megléte, amely jelentősebb fejlesztés, mint a használati minták esetén teljesítendő feltalálói lépés követelménye.
A csekélyebb hozzáadott érték miatt a használati minták maximális oltalmi ideje is csak 10 év a szabadalomnál elérhető 20 év helyett, a használati minták engedélyezésére irányuló eljárás gyorsabb, egyszerűbb és így olcsóbb is. A használati mintával oltalmazható megoldások köre azonban jelentősen szűkebb, lényegileg egyszerűbb tárgyak, rendszerek védhetők ilyen módon.

Külföldön láttam egy ötletet, azt szeretném Magyarországon szabadalmaztatni, lehetséges ez?

Nem, egy találmánynak világviszonylatban kell újnak lennie ahhoz, hogy szabadalmaztatható legyen.

Csak a saját Facebook oldalamon mutattam be az ötletem, az ugye nem újdonságrontó?

De igen. Minden nyilvánosságra hozatal számít, érdektelen, hogy ki hozza nyilvánosságra. Ha egy nyilvánosságra hozatal bárki számára hozzáférhető volt a szabadalmi bejelentés előtt, azt figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy a találmány új-e és feltalálói tevékenységen alapul-e.

Rákerestem a Google-lal a találmányomra, de nem találtam ilyet, akkor biztosan megfelel az újdonság kritériumának?

Ez sajnos nem ilyen egyszerű, bár kétségkívül bíztató. Akármilyen kiterjedt keresést végez is a Google keresőmotorja, az nem helyettesítheti a professzionális szabadalmi adatbázisokban végzett kutatást. Gondoljunk csak például arra, hogy ha a “labda” szóra keresünk, nem fogjuk azonosítani
azokat a találatokat, amelyek a “gömb alakú rugalmas” testekre vonatkozó találmányokról írnak. Márpedig a labdára vonatkozó találmányunkra az ilyenek is újdonságrontóak lehetnek.