Gyakran Ismételt Kérdések

 

Az alábbi kérdések többször felmerültek érdeklődők részéről. A rövid válaszok és magyarázatok csupán a fogalmak megvilágítására szolgálnak kifejezetten laikus érdeklődők számára a teljesség igénye nélkül, így gyakran alkalmazunk egyszerűsítő megfogalmazást a tényleges jogszabályokhoz képest. Az itt írottakat ezért kérjük, hogy ne tekintsék jogi tanácsnak vagy szakvéleménynek.

 

Találmányok – szabadalmak, használati minták

 

Hogyan védjem le az ötletemet?

Ha már eljutott egy szabadalmi iroda honlapjára, akkor jó úton jár. Az ötletek levédéséhez először azt érdemes tisztázni, hogy mi is az ötlet. Ha műszaki jellegű újításról van szó, akkor az valószínűleg találmánynak tekinthető, ha az ötlet egy jó logó, márkanév, esetleg jelmondat, akkor védjegyről beszélhetünk.
Az ötlet megtestesülhet egy termék tetszetős megjelenésében is, ekkor van szó formatervezési mintáról, vagy más néven designról. Mindezeken túl szóba jöhet még egy új üzleti modell, know-how, stb.

Egy új termékben a fentiek kombinációja is megvalósulhat, tehát lehet valaminek műszaki újdonsága, új formaterve és jó védjegye is. Ezek tisztázásához és a lehetőségek megismeréséhez érdemes szabadalmi ügyvivőhöz vagy iparjogvédelemben járatos jogászhoz fordulni.

Mi a különbség a találmány és a szabadalom között?

A találmány az az új műszaki megoldás, amit a feltaláló kidolgozott. A szabadalom pedig a találmányra adott kizárólagos hasznosítási jog. Ezért mondjuk, hogy egy találmányt szeretnénk szabadalmaztatni, azaz megszerezni a műszaki újításunkra a kizárólagos jogot.

Hogyan érhető el a világszabadalom?

Sehogy, mivel nincs világszabadalom. Létezik egy nemzetközi szabadalmi bejelentési rendszer (angolul: Patent Cooperation Treaty, röviden PCT), amely az egyszerre több országban tett szabadalmi bejelentésre fókuszál. Fontos, hogy a PCT csak bejelentési rendszer, a folyamat előbb-utóbb eljut
a célországok nemzeti/regionális szabadalmi hivatalaihoz és a szabadalmi bejelentésről a megadó vagy elutasító döntést a nemzeti/regionális hatóságok hozzák.

Mi a különbség a feltaláló és a bejelentő között?

A feltaláló (egy vagy több) az, aki a találmányt megalkotta. Feltaláló csak természetes személy lehet, cég nem tud feltalálni. A bejelentő az a természetes vagy jogi személy (egy vagy több), akié a bejelentéshez fűződő jog (ún. igényjogosultság), megadás esetén később pedig a szabadalomhoz fűződő jog lesz. Tehát a bejelentő rendelkezik ténylegesen a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom fölött.

Ki fizet a találmányomért?

Önmagában egy találmányért nem szokás fizetni. Amit az állam ad a feltalálónak, az a jogszabályok által biztosított monopoljog (más néven szabadalom), úgy is mondhatjuk, hogy ez a kizárólagos hasznosítási jog a jutalom a találmányért.

Ugyanakkor a találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentést, szabadalmat, esetleg egyéb kapcsolódó dokumentációt, know-how-t, stb. el lehet adni, ha van, aki megvegye.

Mi a különbség a szabadalom és a használati minta között?

Először a hasonlóságról: mindkettő iparjogvédelmi oltalmi forma műszaki megoldások védelmére szolgál. A szabadalommal védhető találmánynál az egyik oltalmazhatósági kritérium a feltalálói tevékenység megléte, amely jelentősebb fejlesztés, mint a használati minták esetén teljesítendő feltalálói lépés követelménye.
A csekélyebb hozzáadott érték miatt a használati minták maximális oltalmi ideje is csak 10 év a szabadalomnál elérhető 20 év helyett, a használati minták engedélyezésére irányuló eljárás gyorsabb, egyszerűbb és így olcsóbb is. A használati mintával oltalmazható megoldások köre azonban jelentősen szűkebb, lényegileg egyszerűbb tárgyak, rendszerek védhetők ilyen módon.

Külföldön láttam egy ötletet, azt szeretném Magyarországon szabadalmaztatni, lehetséges ez?

Nem, egy találmánynak világviszonylatban kell újnak lennie ahhoz, hogy szabadalmaztatható legyen.

Csak a saját Facebook oldalamon mutattam be az ötletem, az ugye nem újdonságrontó?

De igen. Minden nyilvánosságra hozatal számít, érdektelen, hogy ki hozza nyilvánosságra. Ha egy nyilvánosságra hozatal bárki számára hozzáférhető volt a szabadalmi bejelentés előtt, azt figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy a találmány új-e és feltalálói tevékenységen alapul-e.

Rákerestem a Google-lal a találmányomra, de nem találtam ilyet, akkor biztosan megfelel az újdonság kritériumának?

Ez sajnos nem ilyen egyszerű, bár kétségkívül bíztató. Akármilyen kiterjedt keresést végez is a Google keresőmotorja, az nem helyettesítheti a professzionális szabadalmi adatbázisokban végzett kutatást. Gondoljunk csak például arra, hogy ha a “labda” szóra keresünk, nem fogjuk azonosítani
azokat a találatokat, amelyek a “gömb alakú rugalmas” testekre vonatkozó találmányokról írnak. Márpedig a labdára vonatkozó találmányunkra az ilyenek is újdonságrontóak lehetnek.

 

Védjegyek

 

Mi a különbség a márka és a védjegy között?

A márka, vagy a magyar nyelvben is egyre inkább elterjedt kifejezéssel brand, egy a fogyasztók számára üzenetet hordozó jelzés, ami általában egy fantáziaszó, logó, ábra formájában jelenik meg. A védjegy pedig a márkahasználatra vonatkozó kizárólagos jog, amivel egy piaci szereplő rendelkezik, és ezáltal lehetősége van mindenki mást eltiltani attól, hogy ilyen vagy ehhez hasonló megjelölést használjon az adott termékek vagy szolgáltatások vonatkozásában.

Mi a különbség az árujegyzék és áruosztály között?

Egy védjegyoltalom az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások vonatkozásában biztosít kizárólagos jogot a megjelölés használatára. Más szóval ez azt jelenti, hogy egy áru- és szolgálatáslista kapcsolódik egy megjelöléshez és ezek alkotják együttesen a védjegyjogot. Az árujegyzék ennek az áru- és szolgáltatáslistának a neve. Mivel azonban rengeteg áru- és szolgáltatásféleség létezik, célszerű ezeket kategorizálni, osztályokba sorolni, így alakultak ki az áruosztályok, ez az ún. Nizzai Osztályozás. Az áruosztályok inkább egy adminisztratív segítséget jelentenek az eligazodásban, így az osztályok száma általában befolyásolja a költségeket is.

Egy magyar védjegy érvényes az EU-ban is, mert Magyarország EU tagállam, ugye?

Nem, vannak nemzeti védjegyek, mint például egy magyar nemzeti védjegy ami csak az adott állam – jelen esetben Magyarország – földrajzi területén érvényes, és van az Európai Unió teljes egységes területén érvényes védjegy, ami az EU védjegy (korábban ezt közösségi védjegynek hívták).

A nemzetközi védjegy milyen földrajzi területen érvényes?

Egy nemzetközi védjegybejelentésben meg lehet jelölni azokat az országokat vagy régiókat (pl. EU), ahova szeretnénk, hogy kiterjedjen a védjegyünk oltalma, más szóval a megjelölt országok/régiók földrajzi területén lesz érvényes a nemzetközi védjegyünk, ha azt az adott hatóságok elfogadják.
A nemzeti védjegyek, regionális védjegyek, illetve nemzetközi védjegyek közötti döntés, illetve esetleges együttes alkalmazása stratégiai kérdés, amit a konkrét célok ismeretében tudunk együtt kidolgozni.

 

Formatervezési minták

 

Mi a különbség a formatervezési minta és a design között?

Semmi, ez a két fogalom ugyanazt takarja, lényegileg egy termék külső megjelenéséről van szó. Ráadásul korábban ezt a típusú szellemi alkotást ipari mintának is hívták.

De az én ötletem nem csak jól néz ki, hanem új funkciója is van, akkor az nem design?

Ilyen esetben az ötletben megtestesülhet egy találmány és egy formatervezés is. Mindkettő oltalmazható, mindegyiknek más a célja. A találmány, amit szabadalommal védhetünk az új műszaki megoldásra, az új funkcióra vonatkozhat. Az ilyen szabadalom akkor is védelmet nyújt, ha valaki ezt a funkciót egy teljesen más formatervezéssel valósítja meg. Másrészt a design oltalom – mivel a külsőre vonatkozik – véd azzal szemben is, ha valaki egy másik funkciót akarna ilyen formatervezésbe csomagolni.

 

Szabadalmi ügyvivő, szabadalmi ügyvivői iroda

 

Mivel foglalkozik egy szabadalmai ügyvivői iroda?

Ügyfelek képviseletével foglalkozunk, hasonlóan, mint egy ügyvédi iroda, itt azonban a szellemi alkotások (találmány, védjegy, formatervezés, növényfajta oltalom, stb.)
területére specializálódva. Fontos, hogy nem hatóság vagyunk, azt a feladatot Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el.

Minek bízzak meg szabadalmi ügyvivőt, hiszen néhány űrlapot én is ki tudok tölteni?

Nem mindegy, hogy a bejelentési kérelem helyesen, vagy jól van-e kitöltve. A hatóságok csak azt vizsgálják, hogy helyes-e a kérelem, és ha igen, akkor helyt adnak annak a kérelemnek. A hatósági elbíráló nem tudja, hogy mi a bejelentő tényleges célja, pontosan mire
szeretne oltalmat szerezni. A szabadalmi ügyvivő tud abban segíteni, hogy a célok, a kérelem, a jogszabályok és a joggyakorlat összhangban legyenek és arra kapjon a bejelentő végül oltalmat, ami neki érdeke.

Pontosan kellene tudnom a szabadalmaztatás költségeit, de az árajánlat alapján
nagyon nehéz tervezni, miért van ez?

Valóban nehéz a költségeket tervezni, mivel maga a szabadalmaztatási eljárás is nehezen tervezhető. Nem tudhatjuk előre, hogy mennyi ún. technika állása szerinti dokumentumot azonosítanak a Hivatalnál az eljárás során, milyen egyéb felvetésekre kell választ kidolgozni. Ugyanez fokozottan igaz a külföldi
szabadalmaztatási eljárásoknál, ahol a díjak változása és az árfolyamváltozások további bizonytalanságot jelentenek.

Mi a különbség a magyar szabadalmi ügyvivő és az európai szabadalmi ügyvivő között?

A magyar szabadalmi ügyvivő az ügyfeleit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és magyar bíróságok előtt képviseli magyar szabadalmi, védjegy, formatervezési mintaoltalom és egyéb iparjogvédelmi ügyekben, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) előtt képviseli európai uniós védjegy és formatervezési mintaoltalmi ügyekben. Az európai szabadalmi ügyvivő pedig az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) előtt képviseli az ügyfeleit európai szabadalmi ügyekben.

Biztosra szeretnék menni, ezért csak a szabadalom megadása esetén fizetnék
a szabadalmi ügyvivőnek. Lehetséges ez?

Irodánknál ez a modell sajnos nem lehetséges. Sok tőlünk független tényező befolyásolja az eljárás menetét, így a legalaposabb munka esetén sem garantálható a siker. Ezért ügyfeleinkkel nem vállalkozási szerződést, hanem megbízási szerződést kötünk. Az európai szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályok tiltják is a sikerdíjas konstrukciót.

Oké, ezt értem, de most akkor sincs annyi pénzem, de van egy jó találmányom. Mit tegyek?

Érdemes a szabadalmaztatási költségeket fedező pályázatoknak utánanézni például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán, vagy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal oldalán.

Vannak irodák, akik garantálják az oltalom megszerzését, miért ne őket válasszam?

A hangzatos ígéretek mellett ilyen esetben érdemes a “kisbetűs” részt is elolvasni. A szabadalmi ügyvivői szakmában és az ügyvédi szakmában sem lehet felelősséggel sikert garantálni, csak azt, hogy a képviselő minden tőle telhetőt megtesz az ügy és az ügyfele érdekében.

Rendben, mondjuk azt, hogy szeretném egy szabadalmi ügyvivői irodára bízni a megoldásomat.
Mi garantálja, hogy a szabadalmi ügyvivő nem lopja el az ötletemet?

A szabadalmi ügyvivőkre hasonlóan szigorú rendelkezések vonatkoznak, mint az ügyvédekre, ideértve a titoktartást is. Erről bővebben a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapján található szabályzatokból lehet tájékozódni.