Egy érzékeny téma
A technológia fejlődése rendszerint két táborra osztotta az embereket. Vannak, akik üdvözítőnek tartják és örömmel figyelik hogyan fejlődik évről évre a tudomány, milyen új eszközök, funkciók segítik, könnyítik meg az életünket. Ezzel szemben a másik tábor aggódva figyeli az újabb és újabb különböző technológia megjelenését. Ők leginkább a magánszférát, személyiségi jogaikat féltik a techcégek ilyen-olyan algoritmusokkal személyre szabott hirdetéseitől, vagy Kína hatalmas, az egész országot átszövő megfigyelőrendszerétől. Mindenki saját vérmérséklete, beállítottsága alapján ítéli meg az ilyen dolgokat, hogy az pozitív vagy negatív változásokat hoz-e az életébe.
Érzékeny téma ez és természetesen számtalan újabbnál újabb találmány születik, amiknél felmerülnek aggodalmak, félelmek az emberek magánszférájával kapcsolatban.
Ezek némelyikének haszna nyilvánvaló, mint például az a szabadalom, amit a Google jegyez, és arról szól, hogy drónok nyújtanak orvosi segítséget. Egyértelmű előnyökkel rendelkezik ez a találmány, hiszen a hegyekben balesetet szenvedő túrázóknak sokszor csak helikopterrel nyújthattunk eddig segítséget. De akár egy dugóban szívrohamot kapó embernél is életet menthet egy hozzá drón segítségével eljuttatott defibrillátor. Viszont cserébe érzékeny adatokkal látjuk el ezen drónokat. Többek között az egészségügyi állapotunkról, vagy akár az okostelefonunk tartalmáról adunk át információt tudtunkon kívül.
Ezek a drónok többek között telefon vagy más okoseszköz segítségével találhatnak meg minket. Ezután a szenzoraikkal, vagy előre programozott kérdésekkel rendelkező panel segítségével az egészségügyi állapotunkról is információt szereznek, amit el is tárolhatnak. Természetesen ezekre az információkra szükség van, hogy könnyebben és hatékonyabban segíthessenek a nehéz helyzetben. Emellett szakszerűen tájékoztatják a később kiérkező szakembereket.
Különleges kapcsolódó szabadalmak
A drónok alkalmazásához számtalan más szabadalom is kötődik. Az Amazon például rendelkezik olyan szabadalommal, amely mellett a Google vagy a Facebook személyreszabott hirdetései kőkorszakinak hatnak. Ugyanis ez a találmány arról szól, hogy a kamerával, képfelismerő algoritmussal és adattároló-egységgel rendelkező drónok házhozszállítás során feltérképezik a házat és annak környezetét. Később ezen adatokat feldolgozva lehet testreszabott hirdetésekkel újabb termékeket ajánlani az ügyfeleknek. Például szúnyoghálót, ha az adott háznál az sérült lenne, vagy kerti szerszámokat gondozatlan kerttel rendelkező háztulajdonosoknak.
A személyreszabottság igénye az olyan szolgáltatóipari cégeknél is megjelenik, mint a Disney Enterprises Inc., ahol azt szabadalmaztatták, hogy szenzorok segítségével azonosítják a látogatók lábát méret és forma alapján, így az egész vidámpark területén követhető lesz az adott személy. Ugyanis amíg az arcot számtalan módon el lehet takarni, mint sapka, szemüveg vagy bármi hasonló, addig cipőt jellemzően nem cserél az ember egy vidámparki nap során. Tehát ha feltérképezik a cipő formáját, színeit, méretét, állapotát, ezek alapján a park területén belül bárhol azonosíthatják az adott személyt az érzékelők, pl. kamerák segítségével, így követve nyomon, hogy merre jár a vendég, és ott mit cselekszik, akár csak az ételárusoknál milyen termékeket vásárol. Ezen adatok alapján pedig személyreszabott vidámparki élményeket lehet kínálni, cserébe viszont az emberek szokásairól, viselkedéséről szóló adatokat kap az üzemeltető.
Bár amerikai cégek szabadalmairól van szó, természetesen akár európai országokra is kiterjeszthetőek ezek, ha időben kérvényezték ezt az adott cégek. Ahogy a fentiekből látszik, alig élesedett Európában a GDPR, máris komoly kihívások állnak előtte, hogy mennyire sikerül majd betartani a törvényi kereteket az adattárolás és – feldolgozás területén, és egyáltalán képes lesz-e a hatályos jogi háttér megújulni és védeni a felhasználókat az újabb és újabb technológiai megoldások fényében.
